nitrogén

A levegőt alkotó gázkeverék fő összetevője, amely molekuláris formában (N₂) van jelen benne. Messze a legnagyobb mennyiségben előforduló elem a Föld légkörében, térfogatának 78,084%-át teszi ki. Színtelen, szagtalan, íztelen és inert gáz, amely alapvető a földi élet számára, tekintve azt a fontos szerepet, amelyet a biológiai folyamatokban játszik. Az úgynevezett nitrogénkörforgás felelős e légköri gáz élőlényekkel való cseréjének szabályozásáért. Mivel nem kémiailag reakcióképes gáz, a körforgás csak bizonyos baktériumoknak köszönhetően lehetséges, amelyek képesek nitrogéntartalmú vegyületeket szintetizálni a levegőből felvett nitrogénből, létrehozva a nitrogénkötés néven ismert folyamatot. A skót vegyész, orvos és botanikus Daniel Rutherford (1749-1819) volt az első, aki 1772-ben feltárta e gáz létezését. "Flogisztonnal telített levegőnek" nevezte, utalva a flogisztonra, egy olyan anyagra, amelyről akkoriban azt feltételezték, hogy a dolgok gyúlékonyságáért felelős. Később a francia vegyész Antoine-Laurent de Lavoisier (1743-1794) azote néven említette, amely kifejezés a görög ζωή (élet) szóból származik, megelőzve a fosztóképzővel (az "a" betűvel - alfa a görög ábécében), és "élet nélkülit" vagy inertet jelent, ami a nitrogén fő jellemzője.