troposzféra

A légkör legalsó rétege, amely a Föld felszínétől – amellyel érintkezésben van – a tropopauzáig terjed, amely középső szélességeken körülbelül 11 km magasságban helyezkedik el, bár vastagsága a meteorológiai viszonyoktól és a szélességi köröktől függően változik. Ezen belül a hőmérséklet a magassággal viszonylag egyenletesen csökken, 6,5°C/km ütemben (elméleti érték, a standard légkörre vonatkoztatva), bár egyes szakaszokon inverziók léphetnek fel, ahol ez a viselkedés megfordul. A troposzféra a légkör teljes tömegének körülbelül 80%-át és az összes vízgőz 99%-át tartalmazza. A légnyomás, akárcsak a hőmérséklet, a magassággal csökken, méghozzá nagyon gyorsan (exponenciális csökkenés). Körülbelül 5 km magasságban a nyomás nagyjából fele a tengerszinti nyomásnak. Innentől felfelé az oxigén szűkössége megnehezíti a légzést. A legtöbb meteorológiai jelenség (eső, viharok, frontok, ciklonok...) a troposzférában zajlik, a függőleges légmozgások pedig főként a konvekcióhoz (talajfelmelegedés) és az orografikus kényszerhez kapcsolódnak. A levegő nyugtalansága, állandó mozgása a réteg egyik legfőbb jellemzője, amelynek nevét 1909-ben Léon P. Teisserenc de Bort (1855-1913) francia meteorológus javasolta, éppen annak változékony jellegére utalva. A "troposzféra" szó a görög τροπος (tropos), vagyis fordulat, és a σϕαιρα (sphaira), vagyis gömb szavak összeolvadásából ered.