tornádó

Forgó, tölcsér alakú légoszlop, amely nagy szögsebességgel rendelkezik, egy függőlegesen erősen fejlett felhőből (a legtöbb esetben egy szupercella-zivatarhoz kapcsolódó cumulonimbusból) lóg le, és eléri a Föld felszínét. A kondenzációs tölcsér (amely nem mindig ér le a talajig), valamint az általa útja során felszippantott, korábban a talajról letépett por és megszámlálhatatlan tárgy teszi láthatóvá. Ez a legerőszakosabb mezoskálájú meteorológiai jelenség mind közül, amely a Földön kialakul; az, amely a legnagyobb energiamennyiséget koncentrálja a legkisebb térben. Belsejében a nyomást a külső nyomásnál becslések szerint 100–200 hPa-lal alacsonyabbra becsülik. Mind mérete, mind időtartama igen változó. Átmérője néhány métertől (mikrotornádó) egészen több kilométerig terjedhet, a legkivételesebb esetekben. A jellemző átmérő néhány száz méter nagyságrendjébe esik. Időtartama rövid: alig néhány másodperctől akár egy óráig terjedhet. Az általa keltett széllökések rendkívüliek; a legintenzívebbeknél akár 500 km/h nagyságrendűek is lehetnek, teljes pusztítást okozva az általa érintett teljes területsávon (a távolságok alig néhány száz métertől akár több száz kilométerig terjedhetnek egyes esetekben). Jellemző mozgási sebessége 50 és 80 km/h között van. A tornádó áthaladása közben keltett szelek mellett a multicellás zivatarok és szupercellák, amelyekből sokuk leereszkedik, heves felhőszakadásokat, jégesőt és erős villámtevékenységet is okoznak. Alkalmanként úgynevezett többörvényű (multivortex) tornádók alakulnak ki, amelyek fő sajátossága, hogy egyidejűleg két vagy több kondenzációs tölcsérrel és/vagy törmelékfelhővel (por, ágak, szétforgácsolódott faanyag...) rendelkeznek.