Föld energiamérlege

A Föld által kapott sugárzási energiaáram és a világűrbe visszajuttatott energiaáram közötti egyensúly. Globális átlagban és kellően hosszú időtávon vizsgálva a mérlegnek nullának kell lennie, ami biztosítja a bolygó lakhatósági feltételeit. A bejövő és a kimenő energia közötti egyensúly létezése azt jelenti, hogy a Föld által elnyelt napsugárzásnak (rövidhullámú sugárzás) meg kell egyeznie a közvetlenül visszavert hányad, valamint a bolygónk által kibocsátott földi sugárzás (hosszúhullámú infravörös sugárzás) összegével. Kerekített számokkal kifejezve, ha 100 egységnyi energia éri el a légkör tetejét (ami a bejövő, 342 W/m2 értékű napsugárzási áramnak felel meg), ebből 50 egységet nyel el a Föld felszíne, 20 egységet a fent említett légkör, a fennmaradó 30 egység pedig visszajut a világűrbe, ami a bolygó albedóját alkotja. A jelenlegi éghajlatváltozás felborítja a bejövő és a kimenő energia közötti mérleget, mivel a légkörben lévő üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedésével a légköri közeg egyre több földi infravörös sugárzást nyel el, és egyre kisebb hányadát engedi kijutni a világűrbe. Ennek következménye a megfigyelt globális felmelegedés.