termoszféra

A légkör egyik rétege, amely a mezoszféra és az exoszféra között helyezkedik el. Alulról számítva a negyedik abból az öt rétegből, amelyre a légkört a függőleges hőmérsékleti szerkezete alapján osztjuk. Nagyjából 80 km-től 500-600 km magasságig terjed, bár vastagsága változó, és néha ennél is nagyobb lehet (termopauza). Ebben a rétegben a levegő sűrűsége igen alacsony, és erősen ionizált, a napból érkező ultraibolya sugárzás, gamma-sugarak és röntgensugarak hatására, amelyek szinte gyengülés nélkül haladnak át rajta. A réteg elnevezése a hőre utal (a "termo-" előtag az ógörög θερμός [thermos] szóból ered, ami forrót jelent), mivel a hőmérséklet a magassággal folyamatosan növekszik benne, felső részén igen magas, 1000-1500°C nagyságrendű értékeket érve el. Napközben, ahogyan a napsugárzás áthalad rajta, az azt alkotó ritka gáz jóval magasabb hőmérsékleti csúcsokat is elérhet, akár 2500°C-ot is, bár az ott elhelyezkedő tárgyakat – mint például a Nemzetközi Űrállomás esetében – nem melegíti fel érintkezés útján, mivel a molekulasűrűség olyan alacsony, hogy nincs hővezetés.