Szent Lőrinc könnyei

A Perszeidák népies elnevezése. Ez az egyik legjelentősebb éves meteorraj, amelyet a Swift-Tuttle üstökös által a Nap körüli pályája mentén hátrahagyott apró kőzet- és jégtörmelékek Föld légkörébe való belépése okoz. Amikor a Föld áthalad ezen üstökös pályáján, bolygónk gravitációs mezeje sok ilyen apró üstökös-részecskét befog, amelyek szédítő sebességgel kezdenek zuhanni a légkörben. Ezen az úton a levegővel való súrlódás rendkívüli mértékben felhevíti az apró töredékeket, ionizálva azt a keskeny csatornát, amelyen mindegyik áthalad, ami a megfigyelt fényes csíkot eredményezi. A Perszeidák elnevezés a Perseus csillagképre utal, mivel az égbolt e területéről látszanak eredni ezek a hullócsillagok. A "Szent Lőrinc könnyei" elnevezés a 19. századból származik, mivel akkoriban a Perszeidák csúcsa egybeesett augusztus 10-11. éjszakájával (Szent Lőrinc ünnepét augusztus 10-én tartják). Napjainkra a csúcspont augusztus 12-re tolódott el, az üstökös pályájában a gravitációs zavarok következtében bekövetkezett változások miatt. A hullócsillagok, mivel fotometeoroknak minősülnek, meteorológiai szempontból is érdekesek. Ugyanez vonatkozik a nem üstökös eredetű, a légkörön szintén áthaladó kőzettörmelékekre is. Ezek a meteoroidok hullásuk közben néha vakító fényfelvillanásokat keltenek, amelyeket bolidoknak vagy tűzgömböknek nevezünk.