jég

A víz szilárd halmazállapotú formája. A természetben tíz különböző jégtípus létezik, eltérő kristályszerkezettel, a nyomás- és hőmérsékleti viszonyoktól függően. Az általunk ismert és a Földön legelterjedtebb jégfajta az Ih, amely hexagonális rendszerben kristályosodik, és közönséges jégként ismert, bár egyszerűen csak jégnek nevezzük. Kialakulhat mind a folyékony víz megfagyása, mind a légkörben jelen lévő vízgőz szublimációja révén. Végtelen sokféle formában és textúrában jelenhet meg. A tiszta jég – amelyben nincs bezárt levegő – átlátszó. A jég legtöbb formájára jellemző fehér szín a bennük lévő levegő következménye. A hó fehérsége – amely jégkristályok aggregátumaiból áll – a lazaságának köszönhető. A jég intenzív kék színt is mutathat, ami akkor fordul elő, amikor különösen tömör, de mégis tartalmaz bezárt levegőt; ez a körülmény a ráeső fény szóródását okozza, hasonlóan ahhoz, ami az égbolton történik (Rayleigh-szórás). Ez a feltűnő kékes árnyalat megfigyelhető például a gleccserek mély repedéseiben és egyes jéghegyeken. A tiszta víz 0 °C-on fagy meg tengerszinten, normál légnyomási viszonyok (P = 1013 hPa) mellett. Az így keletkező jég sűrűsége 0,9168 g/cm³, amely alacsonyabb érték, mint a folyékony vízé (1 g/cm³). Ennek a sajátosságnak köszönhető, hogy a jég úszik a vízen.