Meteorológia

A tudomány, amely a meteorokat tanulmányozza, elsősorban az időjárás-előrejelzés céljából. Magában foglalja a különböző légköri jelenségek fizikai, kémiai és dinamikai vizsgálatát, a légkörben lezajló minden esemény alapos megfigyelését, a légköri közeg és az éghajlati rendszer egyéb összetevői közötti kölcsönhatások tanulmányozását, valamint fogalmi és matematikai modellek kidolgozását, amelyek célja a jövőbeli fejlődés előrejelzése. A Meteorológia és a Klimatológia közötti határvonal elmosódott, mivel a két tudományág feladatai részben átfedik egymást. A kifejezés etimológiai eredete az ókori Görögországra nyúlik vissza, ahol a szót (meteoros) kezdték használni, amely a szó gyökét képezi, bár a jelenleginél tágabb jelentéssel bírt, mivel bármely égi jelenséget leírt, függetlenül attól, hogy légköri természetű volt-e. Bár a "Meteorológia" szót Arisztotelésznek (Kr. e. 384-322) tulajdonítják, jól ismert értekezésének, a Meteorologica (A meteorológiai kérdésekről) címéből eredően, korábban már használta Apollóniai Diogenész (Kr. e. 450-399) is. Az arisztotelészi értekezést alkotó négy könyv - amelyet Kr. e. 340 körül írtak - hozzájárult a meteorok tanulmányozásának a természetfilozófiába való beillesztéséhez, két évezreden át, egészen a 17. századig a téma referenciaművévé válva. Nagyon gyakori, hogy Meteorológia helyett a hibás "Meterológia" szót mondják. A hiba kiterjed a családhoz tartozó más szavakra is, mint például a meteorológus ("meterológus") és a meteorológiai ("meterológiai").