hó

Jégkristályok csapadéka, akár elszigetelten, akár pelyheket alkotva (több kristály csoportosulása), amely egy felhőből hullik. Ahhoz, hogy ez a hidrometeor bekövetkezzen, a levegő hőmérsékletének a légkör azon szakaszában, amelyen keresztül lehullik, 0 °C alatt kell lennie. Közvetlenül a földfelszín szintjén valamivel magasabb hőmérsékleten is eshet hó (néhány fokkal 0 °C felett), de a hó nem marad meg a talajon, ha a talaj közeli hőmérséklet meghaladja a 2 °C-ot. Minél hidegebb a hóesés környezete, annál kisebbek lesznek a hópelyhek, sok esetben egyedi jégkristályok hullásával. A miniatűr kristályos szerkezetek jellemző elágazásai miatt, amikor több közülük összekapcsolódik és létrehozza a fent említett pelyheket, nagy mennyiségű levegő záródik be belsejükbe; a napfény, amely áthalad ezeken a kis üregeken, több belső visszaverődésen megy keresztül, minden irányban, ami az erre a meteorra jellemző vakító fehér színt eredményezi. A hőmérséklet és a páratartalom kombinációja különböző hótípusokat eredményez, amelyek esettől függően többé-kevésbé pelyhesek. A talajon lerakódott hó sűrűsége igen változó, csakúgy mint a hóesés intenzitása.