fulgurit

Csöves szerkezetű, üvegesedett szilícium-dioxidból álló, gyökér alakú képződmény, amely homokos, száraz talajon jön létre, a talajba csapó villámcsapás következményeként. Az elektromos kisülés föld alatti útja során keletkező magas hőmérséklet – akár 4000 °C is – megolvasztja a homokszemcséket, ezáltal egy keskeny, üveges anyagból álló csatornát képezve, amely gyakran elágazásokat mutat. A talajvíz elpárolgása, amely szintén a föld alatt megy végbe, valamint az azt követő gyors lehűlés hozzájárul a fulgurit belsejében lévő üreg kialakulásához. Ezek a „villámcsövek” néhány millimétertől 5 centiméterig terjedő átmérővel rendelkeznek, hosszuk pedig néha meghaladhatja az egy métert. A homok összetételétől függően különböző színeket mutatnak. A szó etimológiai eredete a latin fulgur kifejezésre vezethető vissza, amely villámot vagy villanást jelent. A fulguritot nem szabad összetéveszteni a kerauniával, amely a villámkő vagy villámhegy elnevezése.