éghajlat

Egy adott hely átlagos légköri viszonyainak összessége legalább 30 éves időszak alatt, a Meteorológiai Világszervezet ajánlásai szerint. Különböző statisztikai értékek jellemzik, mint például az átlag, a szórás vagy a szóban forgó hely meteorológiai elemei szélsőséges értékei előfordulásának valószínűsége. Etimológiai eredete a görög κλίμα (klíma) szóra vezethető vissza, amely lejtést vagy hajlást jelent. Az ókori görög geográfusok és csillagászok ezt a nevet használták a párhuzamos körök által határolt egyes földi sávokra, mivel úgy vélték, hogy az éghajlatot az adott terület horizontvonalának a Föld forgástengelyéhez viszonyított hajlásszöge határozza meg. Ez a fogalom fejlődött a jelenlegibe, amelyben a meteorológiai variabilitást is figyelembe veszik. A földrajztudomány számára az éghajlat az, amit az emberek egy adott területen kellően hosszú évsor alatt érzékelnek és megtapasztalnak. Meg kell jegyezni, hogy az éghajlat különbözik az időjárástól, bár nagyon gyakori, hogy szinonimaként kezelik őket. Míg az időjárás az azonnali, ami az adott pillanatban a légkörben történik, addig az éghajlatot úgy kell tekinteni, mint egy filmet, amely a fent említett 30 év alatt egy adott helyen bekövetkezett légköri állapotok egymásutánját mutatja be. Ebben a mozgóképben az időjárás lenne minden egyes kockakép. Napjainkban egyre inkább terjed az a tendencia, hogy az éghajlat fogalmát a szigorúan légköri szférán túlra is kiterjesszék, így az éghajlati rendszer egészének állapotát leíró statisztikai jellemzővé válva.