DANA

Olyan szó, amely egyre inkább beépül a meteorológiai szaknyelvbe, és felváltva írható kis- vagy nagybetűvel (DANA), bár ez utóbbi forma - amellyel a kifejezés használata elkezdődött - fokozatosan háttérbe szorul az előbbi javára, ahogyan azt ez a szócikk is mutatja. A kifejezés a spanyol 'dana' (depresión aislada en niveles altos, azaz 'elszigetelt magaslégköri ciklon') szókapcsolat betűszava; ezt a kifejezést a korábbi Spanyol Nemzeti Meteorológiai Intézet (INM) - ma AEMET - meteorológusai kezdték használni az 1980-as évek közepén, hogy ellensúlyozzák a 'hidegcsepp' kifejezés akkoriban már túlzott és helytelen használatát. Ez utóbbi kifejezéssel ugyanis a lakosság - különösen a Mediterrán térségben - a heves esőzések bármely epizódját azonosítani kezdte, függetlenül attól, hogy valójában fennállt-e dana helyzet vagy sem. Nincs szükség arra, hogy az általános légáramlástól elzáródott, magaslégköri hideglégpárna létezzen ahhoz, hogy felhőszakadásszerű csapadék hulljon, ahogyan annak jelenléte sem garantálja minden esetben a heves esőzést. A dana elnevezést Francisco García Dana meteorológus (1924-1984) emlékének tiszteletére választották, aki 1979-től 1984-ig, haláláig az INM Előrejelzési Központjának vezetője volt. A dana egy elszigetelt, magaslégköri alacsony nyomású rendszer, amely a 300 és 500 hPa-os izobár szinteken kimutatható, a felszínen azonban nem. Mivel elzáródik az általános nyugati áramlástól, önállóan fejlődik tovább, saját életciklussal. A danák általában meglehetősen helyhez kötöttek, és időnként retrográd, azaz a tipikus ciklonokéval ellentétes irányú mozgást mutatnak.