szélhidegindex / hőségindex

A hideg- vagy hőérzet, amelyet egy személy tapasztal a bőrének a levegőnek való kitettsége következtében, amely nagyobb vagy kisebb a hőmérséklet, a szél és a relatív páratartalom kombinációjától függően. A hidegérzet fokozódik, ahogy a levegő hőmérséklete csökken és a szél erősödik, ami felgyorsítja az emberi test hőveszteségét. Léteznek különböző indexek – empirikus képletekből származtatva –, amelyek lehetővé teszik az úgynevezett látszólagos vagy „hőérzeti” hőmérséklet becslését. A legszélesebb körben használt az, amelyet az USA és Kanada nemzeti meteorológiai szolgálatai alkalmaznak, és amelyet windchill (szélhidegindex) néven ismernek. Léteznek olyan számítási táblázatok, amelyek egy adott hőmérséklet és szélsebesség esetén lehetővé teszik a megfelelő hőérzeti hőmérséklet meghatározását. A hőség- vagy fülledtségérzetet elsősorban a magas hőmérséklet és a levegő nedvességtartalmának együttes hatása szabályozza. Amikor a relatív páratartalom magas, magasabbnak érezzük a hőmérsékletet a tényleges léghőmérsékletnél, és kényelmetlenül kezdjük érezni magunkat, mivel nehezünkre esik a testünk által belsőleg termelt hő leadása. Ha bőrünk hőmérséklete 32°C alatt van, a szél csökkenti a fülledtségérzetet, de ha e fölött van, fokozza azt. Ennek a hőérzetnek a meghatározására az úgynevezett hőségindexet (Heat Index) használják. A windchillhez hasonlóan ehhez is készültek számítási táblázatok.