szellő

A szónak több meteorológiai jelentése van. Egyrészt ez a leggyakoribb módja a gyenge szél megnevezésének. Másrészt egy napi ciklusú, termikus eredetű helyi szélre utal, amelyet a földfelszín egyenlőtlen felmelegedése vagy lehűlése okoz. A partvidéken a tengeri szellő napközben váltakozik az éjszakai szárazföldi szellővel; a hegyekben a nappali völgyi szellő (anabatikus szél) váltakozik az éjszakai hegyi szellővel (katabatikus szél). A kifejezés a Beaufort szélerősségi skálán is megjelenik, a 2-es és 6-os erősség közötti szelek megnevezésére, a következő jelzőkkel kísérve: „nagyon gyenge”, „gyenge”, „mérsékelt”, „élénk” és „erős”. Hondurasban és Kolumbiában a szitálás szinonimája.