tengeri szél

Olyan szél, amely napközben a partvidéki területeken és környékükön a tenger felől a szárazföld felé fúj. Ez a szél a tenger (vagy egy tó) felszínének a szárazfölddel szembeni eltérő felmelegedéséből adódik. A víz hőkapacitása sokkal nagyobb, mint a talajé, ezért a tengeri környezet képes elnyelni a beérkező napi infravörös sugárzást anélkül, hogy a hőmérséklete jelentősen emelkedne, ami a szárazföldön nem így történik. Reggel, ahogy a nap egyre magasabbra emelkedik, a talaj felett lévő levegő gyorsan felmelegszik, és ahogy a sűrűsége csökken, elkezd felemelkedni. A helyét hűvösebb, tengeri eredetű levegő veszi át, ami beindítja a tengeri szelet. Az órák múlásával fokozatosan erősödik, a legerősebb lökéseket - akár 40 km/h-t is - délután négy és öt óra között éri el. Ettől a ponttól kezdve a szél gyengül, és napnyugtakor teljesen eláll.