Poniente

A nyugati szélnek adott általános elnevezés. A név arra utal, hogy onnan fúj, ahol a nap lenyugszik (se pone). Az Ibériai-félszigeten atlanti eredetű szél, amely forrásánál hűvös és nedves, de ahogy áthalad – nyugatról keletre – a félszigeti területen és az útjába eső különböző hegyi akadályokon, az általa mozgatott levegő fokozatosan elveszíti nedvességét és emelkedik a hőmérséklete, így a Földközi-tenger partjára érve száraz, túlhevült széllé válik. A térségben használt tengerészeti szélrózsán a Poniente szél a Levantéval szemben jelenik meg, mindkettő ellentétes irányba fúj. Mindkét elnevezés általánosan használt ezen a földrajzi területen, mind kasztíliai spanyolul, mind katalánul (ponent és llevant). A Gibraltári-szoros és környékén fújó Poniente ellentétes jellemzőket mutat a két oldalon. Míg Cádiz atlanti partvidékén eredeti jellemzőivel érkezik (hőmérsékleti enyheség és magas páratartalom), addig Málaga partjainál már megváltozott, denaturálódott szélként csap le, jelentős hőmérséklet-emelkedést és nagy környezeti szárazságot okozva a térségben.