vízitornádó

Nagy kiterjedésű vízfelület felett kialakuló tornádó, amely teljes egészében a víz felett fejlődik ki, vagy részben szárazföld felett is, bár általában a partot elérve felbomlik. Egyes szerzők megkülönböztetik a tornádó eredetű és a nem tornádó eredetű vízitornádókat aszerint, hogy a légörvényhez kapcsolódó, forgó vízoszlop egy zivatarfelhőből lóg-e le, vagy sem. A vízitornádók általában gyengébbek a szárazföldi tornádóknál, és gyakran cumuliform felhőkből lógnak le, nem mindig cumulonimbusból (zivatarfelhőből). Az is viszonylag gyakori, hogy egyszerre több is kialakul egy vonalban. A vízitornádó felső része, amely ahhoz a felhőalaphoz kapcsolódik, amelyből lelóg, fordított kúp alakot vesz fel (tölcsérfelhő), és egy keskeny, gyakran csavarodott felhőoszloppal kapcsolódik a tenger felszínéhez. Ennek az oszlopnak az alsó részét lebegő vízcseppek és permetrészecskék halmaza veszi körül, amelyek hirtelen mozgásokat végeznek (permetgyűrű/permetörvény), és amelyeket a vízitornádó erőteljes szívóhatása húz fel a tenger felszínéről, több tucat méteres magasságot elérve (egyes esetekben több mint 100 m-t).