párásság

Olyan hidrometeor, amely mikroszkopikus méretű vízcseppek - néhány tíz mikron átmérőjű (50 és 200 μm között) - vagy nedves, higroszkópos részecskék (felhőcsepp-embriók) légköri lebegéséből áll. A köd egy speciális esetének tekinthető, amelyben a vízszintes látástávolság egy kilométer vagy annál nagyobb, egészen tíz kilométerig. A légiforgalmi időjárás-jelentésekben párásságként (BR) kódolják, amikor az említett vízszintes látástávolság 1 és 5 km között van. A párásság elhomályosítja a levegőt, szürkés vagy kékes árnyalatot kölcsönözve neki, nem olyan fehéreset, mint a köd, amelyben a cseppek átmérője és koncentrációja is nagyobb. Míg a köd esetében a levegő relatív páratartalma 90 és 100% között van, a párásság esetében jellemzően 80 és 90% közötti. Gyakori, hogy a párásságról és a szárazköd (homály) jelenségéről megkülönböztetés nélkül beszélnek, bár néha e két jelenséget megkülönböztetik egymástól, nem a következményeik (a látástávolság csökkenése), hanem a természetük alapján. Litometeornak (lebegő szilárd részecskékből álló jelenségnek) is tekinthető, bár leggyakrabban a tengeri párássággal azonosítják.